Miféle érdeklődő az, akinek az opteamus megnézése nélkül(!) a legelső (és
gyakran egyetlen) kérdése, hogy mennyibe kerül?

A soron lefékező és az ablakot letekerő hapsi "mennyi?" kérdése jut
eszembe, de nem jó a hasonlat, mert igazából ott a kérdést már megelőzte a kínálat meglehetősen alapos szemrevételezése.

Furcsa ez nekem. Még ha ismerem is papíron egy új autó alapvető jellemzőit, még ha láttam is a képét a hirdetésben, akkor is elmegyek az autószalonba, hogy megtapintsam, hogy beleüljek, és csak ezt követően kérdem, hogy mennyi. Egyáltalán ha autót keresek, akkor is minimum kategóriát választok mielőtt árajánlatot kérek, mert van valamilyen célom és elvárásom, ami meghatározza, hogy a terepjáró, vagy a mini felel-e meg nekem. Még a gumicukrot és a wc papírt se pusztán az ára, hanem a jellemzői alapján választom ki.

Miféle tempó, miféle termék az, amivel kapcsolatosan elég a "mennyi" kérdése? A CRM szoftver olyan egyszerű termék lenne, mint a zsák krumpli, ahol nincs számottevő különbség az egyik és a másik portéka között? Esetleg - de ezt csak félve írom le - a kérdező nem is tudja, mit várhat el egy crm rendszertől, nem is tudja, hogy az áron kívül milyen más szempontjai lehetnek?

Egyáltalán - a terméket minősíti a kérdés vagy a kérdezőt?

(Lali még publikálás előtt kisegített a megfejtéssel. Szerinte az a vásárlási metódus, amit én a sajátomként írtam le - a középosztályra jellemző. A középosztály mint olyan, viszont nem létezik Magyarországon, azaz tévútra visz ha magamból általánosítok. Nálunk, ahogy Mexikóban, Portugáliában, Ukrajnában vagy Romániában, egy szűk legfelsőbb osztály létezik csak, alatta pedig szinte közvetlenül a sokmilliós alsó osztályok. Ők egyszerűen nem engedhetik meg maguknak, hogy a funkciók alapján szabadon válasszanak az alsó-középső-felső árfekvésű termékekből. Ők szinte csakis a Tesco és más erre szakosodott láncok legolcsóbb ajánlataiból választhatnak. Az autós példánál maradva: aki jól tudja, hogy nemhogy 3-5 milliója, de egy sincs autóvásárlásra, viszont kell a négy kerék a családban, annak édesmindegy milyen formátumokat játszik le a beépített hifi, hogy milyen menetstabilizáló elektronika van a gépben, éppen elég ha hárman beférnek az autóba. Ezt a minimumkritériumot minden kisautó teljesíti, más kategória viszont szóba se jöhet. Így válik az ár végül elsődleges szelekciós szemponttá... Hát - ez van.)

Egyre közeleg a kiállításunk, és én is egyre többször gondolok arra, hogyan mutatnám meg az Opteamust egy érdeklődőnek, ha egyedül találna a standunkon. Biztosan olyan oldalát mutatnám meg a rendszernek amit leginkább szeretek:  hogy nem rubrikákat kell töltögetnem, hogy a jegyzeteim életre kelnek. Megmutatnám, hogy miután rögzítettem az érdeklődő céget és személyt, onnantól kezdve csak egyszerű feljegyzéseket írok - mintha egyszerű cetlire írogatnék, ami az asztalomon hever - mégis  minden jól visszakereshetően, indexelve megtalálható lesz a rendszerben. Bármikor érkezik is egy érdeklődő hívás az ügyféltől ajánlatunk ügyében, egyetlen "google" típusú kereséssel minden információt magam előtt látok. Megmutatnám, hogy ahol kell, ott viszont a szokásosnál is pontosabb az adattárolás: az ajánlatokat például verzók szerint látom és tudom milyen irányba tolódott el a hangsúly az idők folyamán. A praktikumot és a gyorsaságot emelném ki mindenek előtt. Opteamusunk meglepően egyszerű adatbevitel mellett is olyan gyors és pontos kereséseket tud végrehajtani, hogy szinte telefonálás közben lekérdezhetjük az aktuális ügyfél teljes történetét és az üzletkötés minden részletét. És vajon melyik ügyfél az, aki nem veszi szívesen, hogy tudják hányadán áll a dolga, és nem tőle kérdezik, hogy "miben is maradtunk legutóbb"? Ahogyan az orvostól sem szeretjük azt hallani, hogy várjon amíg átnézem a kartonját kedves nememlékszemanevére, így a mi ügyfelünk sem szeretné azt érezni, hogy ő egy a sok közül.

Miközben rengeteg mást is tud a rendszer, ha rövid és meggyőző bemutató kellene tartanom, erre fektetném a hangsúlyt. Élőben még látványosabb. Szívesen megmutatom!

Régi álmom teljesült ma: tinilány hegyeknek adhattam elő a szakma szépségeiről a fasori gimnáziumban. Rájuk való tekintettel elálltam eredeti tervemtől, és végül is nem a Southpark Séf bácsijától kölcsönzött "hello kispöcsök"-kel léptem a színpadra, hanem egy puszta sziasztokkal, máskülönben nemigen változtattam a tervezett hangnemen ;) Azt ugyan nem értettem, mi szüksége van az informatikai szakmának reklámra, hiszen így is minden csinianyukának rögtön felcsillan a szeme ha véletlenül kiderül, hogy informatikus vagyok. Lelki szemeik előtt máris dombornyomott platinakártyát és gondtalan, gürcölés nélküli éveket látnak a nagy közös családi házban, amiből majd jól kiforgatnak a válásunk után. Nem is ezzel az aspektussal foglalkoztam, inkább olyasvalamit meséltem, ami ezeknek a fiúknak és lányoknak tényleg fontos lehet. Arról beszéltem, hogy igen kevés olyan szakma van, ahol nem kell 10-15 évig tanulni az alapokat, hogy egyáltalán labdába rúghassál, kevés olyan szakma van, ahol egyszem pécével, tőke nélkül is előállíthatsz sikeres terméket, és ahol egy-két évnyi szorgalommal akár a szakma nagy öregjei elé vághatsz. Itt nálunk, akinek a minimálisan szükséges szakmai tapasztalaton túl van egy kiváló ötlete és kellő ambíciója, az megcsinálhatja a szerencséjét. Aki 14 évesen tehetséges a logika és a kreativitás területén, az 30 évesen már a csúcson lehet. És akkor majd őt is meghívják előadónak, hogy tanúsíthassa mindezt az új nemzedéknek :D :D :D

Kifejezetten élvezem a munkámban, hogy nem csak kiábrándító szerverszobákban, nem csak kültelki raktérépületekben és nem csak lepukkant irodákban fordulok meg, hanem határozottan érdekes és szép helyeken is. Bárhová is sodor a munka, szívesen nézek körül az irodán kívül is, és ügyfeleim/vendéglátóim mindig szívesen körbe is vezetnek. Akárhogy is nem rajongok például az autókért, lenyűgöző volt látni a valaha volt szentgotthárdi Opel gyár összeszerelő sorát, az Audi gyár egyedileg spécizett TT modelljeit, tegnap pedig izgalmas volt a legújabb Citroen DS3 miniben ülni. Ékszerdoboz ez az autó - életemben nem láttam még ilyen ízlésesen csicsás fellniket és műszerfalat. Ha lány lennék, ilyet akarnék, és bizisten bármit meg is tennék érte ;)

Egy CRM rendszer áttekinthetővé és mérhetővé teszi a kereskedelmi tevékenységet. A szoftver pontosan nyilvántartja, hol és milyen próbálkozásaink vannak, mennyi sikert, mennyi kudarcot könyvelhetünk el, melyik kollega mennyire eredményes vagy eredménytelen. A vezetőt általában le is nyűgözik azok a szoftver bemutatók, ahol a CRM rendszert felfelé ívelő grafikonokat gyártó, és a hiányosságokra piros villogással figyelmeztető csodafegyverként mutatják be. A valóság azonban - valahogy mégsem szokott ilyen álomszerű lenni. Sejtem is miért...

Tovább...

Jól indult a január. Sok új érdeklődőt és új Opteamus felhasználókat is hozott a hónap. Egyik kedves - most már - ügyfelünk hívta fel a figyelmünket a márciusban zajló Labortechnikai kiállításra. Ahogy ő fogalmazott "olyan jó ez a rendszer, ismerjék meg mások is". 

Bár kicsit furcsának tűnhet, hogy az első kiállításunk egy labortechnikai kiállítás. Továbbgondolva, már egyáltalán nem az. Hiszen bármilyen jellegű is legyen egy cég profilja, jó crm rendszerre szüksége lehet bárkinek, mindenkinek.

Milyen lesz ott a napunk? Azt még magam sem tudom. Csinos ruha, széles mosoly és várni kell az érdeklődőkre. Ha már csináltatok ilyet és van tapasztalatok ezzel kapcsolatban, örülnék ha megosztanátok velem! És ugye addigra a tavasz is ideér?

Megalázás a köbön! oracle.com/sun - ez állt a Sun felvásárlásáról szóló Oracle levél végén :)

Ez speciel olyan rövid poén, amit a Jóisten is Twitterre teremtett, nem pedig blogbejegyzésnek. Mégis itt szerepel, merthogy nem twittelek. A twittert amolyan lusta ember blogjának tartottam eddig, de ámulva látom, ahogy az aktuális megmondóemberek is rendre felhagynak a masszívabb cikkek írásával, és inkább véget nem érő fontoskodó csiviteléssel árasztják el a csatornákat. Van persze, aki jó anyagot és jó poénokat nyom - miattuk gondolkodtam el, hogy van ennek a metódusnak is létjogosultsága. Végül is - egy cikk tartalma tényleg összefoglalható néhány mondatban. Fáj valakinek, hogy a régi 10 oldalas kinyomtatott spirálozott árajánlatok ma már 5 mondatnyi emaillé zsugorodtak? Az egyszerűsítés praktikus, és gyorsabb is. Twitteljek mint Greg? Ha kapok 5 pozitiv kommentet ide, akkor elkezdem. Na?

Rendben, rendben. Bár volt aki azt tanácsolta, inkább dolgozzak még többet, mintsem ezzel szórakozzak, de mégiscsak összejött a kritikus tömeg. A nép opteamus twittert akar!!! Hát tessék, megkaphatjátok: http://twitter.com/opteamusgreg

Az év slágfertig menedzsere Tatai Viktor a Studiotech Hungary kereskedelmi igazgatója ;) Én pedig az az ember vagyok, aki Opteamus CRM rendszert adott el neki, alig egy hónapja :D :D :D Kívánok neki sok sikert az üzletben, és eredményes, elégedett opti használatot. TE MEG GRATULÁLJ NEKÜNK!

Lesz másik bemutató, perszehogy lesz, meg fotózás híres amerikai magazinnak, lesz multi tömi-tömi, szendvics és sok likőr ;) Megnyugtatásképpen pedig mondom, hogy nem volt eredmény nélküli az előző bemutató sem, éppen ma mutattam meg az ottani érdeklődőknek kicsit alaposabban, mit is tud a mi Optink. Ezúttal is megérte odafigyelnem és odatennem magam, mert a show végén az ember hátradőlt a székében, és azt mondta: nehéz helyzetbe hozol minket, mert ez a cucc elég jó... Hát, ilyennek terveztük. Köszönöm szépen!

Bemutató?! Igen, igen felelte Greg az év végi őrület kellős közepén. Nem kell mást csinálnod – folytatja – mint amit máskor is, használni az Opteamust. Jó, jó, de mégis mikor és kinek és főleg hány ember előtt?- kérdeztem rémülten. Persze tudom volt már ilyen. Hogy mikor is? Á, igen, akárhogy is gondolkodom a főiskolás éveimben biztosan :) Pánikra nincs idő, három nap múlva bemutató. Azért volt olyan rendes a főnököm, hogy forgatókönyvvel is készült. Átnéztem, menni fog. Aztán már csak az foglalkoztatott, hogy úgy sikerüljön megmutatni másoknak a Opteamust, hogy tényleg lássák, nem túl szépen kifejezve “átmenjen”, hogy miért is hasznos, nélkülözhetetlen megoldás ez a CRM területén. 

Ahhoz, hogy teljesen életszerű legyen a bemutató, egy másik fiatal és csinos kolléganő is jött velünk. Fontos az első benyomás! Először úgy is mindenki a nőt látja és legfeljebb törekedni lehet arra, hogy ezt tartalommal és mondanivalóval töltsük meg. Na de mindegy is, ez egy örök kérdés marad.

Mi ketten dolgoztunk élőben az Opteamus-on, Geri és mi általunk némi magyarazáttal kiegészítve. Igen, működött. Láttam, az arcokon, hogy mennyire más az, amikor egy rendszert nem csak jól megkomponált screenshot-okban, hanem élőben, igazi emberekkel mutatunk be. Ami még külön jó volt, hogy a szép számban jelen lévő hallgatók kérdeztek, tehát figyeltek. Kérdeztek amit Greg meg is válaszolt és kérdeztek olyat, ami nekünk is hasznos, hiszen ha valaki jót kérdez, az még a fejlesztésnél, mint ötlet is jól jöhet. Aztán rá két napra újabb bemutató. Erre végképp nem készültem, de ezt már vártam. Ment is minden gördülékenyen és még meg is tetszett a dolog. Talán most jöttem rá, hogy szerepelni jó dolog?! Várjunk csak itt nem is én vagyok a  főszereplő:) Igaz, de egy jó csapatban lenni mégiscsak jó dolog. Greg mikor is lesz újabb bemutató?